Települések a Móri Borvidéken:

Fehérvárcsurgó

A Móri-árok déli részén ókori utak kereszteződésénél kialakult település régészeti emlékekben gazdag.

Nevét, a ma is a település központjában csordogáló forrásról kapta, mely ásványokban gazdag. A településen jól megférnek egymás mellett a régi és a modern épületek, az „őslakosok” és a „betelepültek”.

A település adottságai révén, már a középkorban is fontos településnek számított, mivel földje termékeny, patakokban gazdag. Nem véletlen, hogy gróf Károly István és családja itt telepedett le, és lett messze földön híres „káposztatermelő”.

Nevét 1903-tól datálják, mivel korábban Csurgó néven szerepelt.

A település melletti erdőben Kr. e. I. évezredből származó fejedelmi sírhalmokat tártak fel, amelyek belsejében máglyán elégetett halottak maradványait találták meg urnákban. A sírhalmok közelében római kori település maradványai is előkerültek. 1333-ban plébániás hely volt, a község római katolikus temploma a mai napig őriz kora gótikus részleteket.

A templomban tekinthető meg a község híres szülöttjének Amerigo Toth híres szobra, a Csurgói Madonna. A templom közelében a világhírű művész emlékköve található.

A község legjelentősebb látnivalója a Károlyi-kastély,  amelyet 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtetett, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett. A kastély egyemeletes klasszicista épület.  A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

Az épületben jelenleg 20 szobás szálloda üzemel, de idegenvezetéssel látogatható. Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja. A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása” érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével. Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját. Az alapítvány tudományos és kulturális tevékenységével egy időben a Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. a kastély rendezését folyamatosan végzi.

A kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, részt venni. Állandó programok között szerepel a márciusban megrendezésre kerülő, változatos témákat érintő nemzetközi konferencia. A magyar előadók mellett a téma nemzetközi szakértői is felszólalnak. Tavasszal az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok kerül megrendezésre, melyen a magyarországi kertészetek képviselőivel lehet találkozni, illetve európai országok kertművészete is megismerhető. Szeptemberi program a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál, melyen magyar és külföldi vonósnégyesek előadásait lehet meghallgatni. Nagy népszerűségnek örvend a nyáron és télen egy-egy alkalommal megrendezett gyertyafényes koncert is.

Fejtő Ferenc, Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük saját műveit is.

A kastélyban került elhelyezésre Vajay Szabolcs elismert történész, a genealógia és heraldika kutatójának a könyvhagyatéka. Magyar és európai családtörténetre vonatkozó alapdokumentumok mellett levéltári jellegű anyagok (levelezés, jegyzetek, kéziratok, stb.) a kastély díszkönyvtárában találhatóak meg.

Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. A tóban lévő halak rekordfogásokat ígérnek: harcsa 78 kg és 218 cm, ponty 14 kg. Ezenkívül kedvelt fürdőhely, télen pedig a korcsolyázásnak lehet hódolni. A víztározó átlagos mélysége 4–7 m között van, maximális feltöltés esetén 223 Ha-ra növelhető.

Az 1888-ban alapított Fehérvárcsurgói Vadaskert a Vadex Zrt. kezelésében van, területe 1500 hektár. Nemzetközi hírű vadászhely, ide tartozik a Várhegyi erdő, valamint a Gajavölgyi tájcentrum. A park igen sokféle állat élőhelye, többek között vaddisznó, róka, muflon, gímszarvas, kétféle szikaszarvas, őz él, de nem ritka a nyest, nyuszt és a holló sem. A WWF munkatársai alkalmanként hódok jelenlétére bukkantak a víztározó és a Gajavölgy közötti területen.

Forrás: www.fehervarcsurgo.hu

This site is registered on wpml.org as a development site.