search
menu

Látnivalók a Móri Borvidéken

Megosztás

Látnivalók a Móri Borvidéken

Bakonycsernye

Hegyi Imre Emlékpark

Dr. Hegyi Imre néprajzkutató a Kelet-Bakony erdőgazdálkodását, növény és állatvilágát, az itt élő emberek erdővel kapcsolatos életformáit kutatta.
Az Ő tiszteletére emelték, csodálatos környezetben az emlékparkot. Az emlékpark megálmodója Simek István volt, a terület is az övé, amelyen Molnár Endre által faragott emléktábla mellett több másikat is felállítottak. Az árnyas lombok alá, a kaviccsal felszórt ösvény mellé három asztal és padok kerültek, megállásra, pihenésre csábítva az utazót.

Bodajk

Segítő Szűz Mária Kegyhely

A Kálvária lábánál található a Mindenkor Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt kegytemplom és a hozzá tartozó zarándokudvar.

A krónikák megemlékeznek arról, hogy a Bodok hegy lábához gyakorta látogatott az első magyar Szent Család; Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre, melyet a szent király kápolna felépítésével örökített meg. Legendák beszélik el, Szent László itt jártát és csodáit melyek a kegyhelyhez kötődnek. II. Géza király idejében a keresztes lovagok vették át a kápolna gondozását és folytatták egészen a török időkig. A török kivonulásával a csókakői vár összes falujával a Hochburg család birtokába került. A 17. század végén Mórra települő kapucinusok vezetője Práter Willibald atya, a néphagyomány elbeszéléseire támaszkodva ásatási munkálatokat kezdet melyben megtalálta a kápolna romjait, ami alapján újjá építette azt, elhelyezve abban a ma is látható passaui kegykép másolatát 1695-ben. 1727-1742 között, a népes zarándoksereghez fogadásához szükségesnek ítélve, a kápolna helyén építették fel a ma látható kegytemplomot és kolostort a ferences szerzetesek. Sok csodálatos gyógyulást ima meghallgatást őriz a kegyhely hálaajándékok, csodák megörökítésével. 1942-ben megújult zarándokudvarral bővítették a kegyhelyet, amely 15 000 hívő befogadására alkalmas és számos rendezvény, esemény színhelye mind a mai napig, többek között a szeptember elején megrendezendő Mária napi búcsúnak is.

Kálvária

A Bodok-hegy délnyugati csúcsán található a Kálvária és keresztút, melyek szintén Práter Willibald nevéhez fűződnek.

A kálvária, mint Jézus keresztútjának bemutatását szolgáló stációkból kialakított műalkotás, szerves részét képezi a kegyhelynek, az ideérkező zarándokok mind a mai napig szívesen látogatják. 1736-ban Szent Antal napján állították fel a három keresztet, melyek ma is ott állnak. Azzal egy időben készült el a Kálvária kápolna, melyet Jézus tömlöce kápolnának is hívnak. A keresztek mellé Szűz Mária, Szent János szobrot állítottak, melyeket Bíró Márton veszprémi püspök áldott meg. Ebben az évben készültek el a keresztúti állomások alapkövei és a Bűnbánó Szent Péter szobra a hegy oldalában lévő kis barlangban.

Bodajki-tó

A nagytemplom mellett található tavat, eredetileg gyógyvizű forrást már évszázadok óta ismerték és használták. Vize a néphagyományok szerint különféle betegségekre gyógyító hatással volt. Köszönhetően annak, hogy magnéziumot, szénsavat, szappanföldet, szikszót, vasat, és más ásványi anyagokat is tartalmazott, a legnagyobb hidegekben sem fagyott be. A bakonyi bányászat beindításával a tavat tápláló források elapadtak, ekkor mesterséges úton volt üzemeltetve a tó. A bánya megszűnését követően a karsztvíz újból megjelent.

Gaja völgy

A Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye a Gaja-szurdok, a hegység legkeletibb részén, Fehérvárcsurgó és Bodajk között fekszik, ott ahol a hegyek már dombokká szelídülnek. Családoknak, piknikezőknek tökéletes választás, de rövidebb túrákra is alkalmas a vidék. A szurdok kb. 4 km hosszú, 1 óra alatt kényelmesen végigjárható, visszafelé is legalább ennyi időre van szükség.

Károlyi-kilátó

A kilátót 2016-ban adták át, ahonnan csodás panoráma tárul a Gaja-szurdokra. Tiszta idő estén Balinkától egészen a Fehérvárcsurgói víztározóig gyönyörködhetünk a tájban.

ALBA RÉGIA forrás

A forrás a Bakony keleti oldalán a Gaja-szurdokban található, az Ádám-Éva fától északkeleti irányban kb. 150 m-re. Székesfehérvár 1000 éves tiszteletére követ helyeztek el felirattal, ami a forrást jelöli.

Pisztrángos tó

A tavat a Gaja patak táplálja, a horgászok körében közkedvelt. A tó körül pihenő helyek, pavilonok, tűzrakók vannak kialakítva.

Csákberény

Merán Fülöp múzeum

A múzeum a Vértes vadászati és erdészeti múltjának és jelenének gyűjteménye. Bepillanthatunk a Vértes élőhelyeibe és állatvilágába. A kiállítást gazdagítja néhány kiemelkedő agancs és érdekes trófea. Kültéri tablókon mutatja be a Merán és Esterházy család történetét, illetve a híres fővadász, Öhlmann Péter az életútját. A múzeum udvarán áll a vadászok védőszentjének, Szent Hubertusnak a szobra.

Panoráma tanösvény

A Vértes talán legszebb szakaszán kalauzol végig a Vértesi Panoráma Tanösvény. A séta során megcsodálhatjuk a természet és az ember által alakított természeti környezetet. A talajviszonyoktól és domborzattól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, cseresek váltják egymást.  A tanösvény szabadon látogatható.

Tájház

Csákberényben napjainkig fennmaradt a hagyományos paraszti kultúra. Mintha csak épp letette volna a kapát, s egy kis pihenőre ment volna a gazda, úgy néz ki a gyönyörű csákberényi tájház. Az ide érkező látogatónak tényleg az az érzése támad, hogy ezt a házat lakják valakik, s komoly gazdálkodás folyik itt. A régi istállókat és az ólat is benépesítették háziállatokkal, ló, disznó, kecske, kacsa, liba és pulyka is van itt. A tájház bejelentkezéssel látogatható.

Metró kocsi

A település határán tűnik fel a félig földbe ásott síneken álló orosz metró kocsi.   A képzőművészeti alkotást Zsemlye Ildikó Munkácsy Mihály-díjas szobrász, éremművész készítette. A műalkotás címe “A Földből kitörő metró kocsi” , üzenete 40 évi földalatti munka utána fény felé tör a felszínre, mindig van remény ezáltal a pozitív személet fontosságát hordozza. Nem véletlenszerű a mű tájolása sem, “az orosz metró kocsi” nyugat felé tör felszínre.

Csákvár

Geszner ház

Az Esterházy-család a vízimalom alapjaira építtette a nyári pihenőlakját, mely napjainkban a Vértesi Natúrpark látogatóközpontja. Az épületben a Vértes káprázatos világát bemutató kiállítás látható, a Vértes hegység és környékének változatos élővilága.

Tanösvény

A Vértes látványos tanösvénye a Haraszt-hegy és környéke, mely egy körtúrával 2 óra alatt kényelmesen bejárható. A déli fekvésű hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvény talán októberben a legszebb, amikor a vörösen izzó cserszömörce teljesen elborítja a hegyoldalt, de a májusi időszak is nagyon vonzó az ezernyi színes virággal fedett rétekkel. A fennsíkról lélegzetelállító a kilátás Csákvárra, Vértesaljára, a Vértes völgyeire.

Esterházy kastély

Esterházy János építette a barokk stílusú kastélyt Fellner Jakab tervei alapján. Egykor az épületegyüttes része volt egy kápolna, egy istálló és egy színház is. A kastély előtt két vörös márvány díszkút látható. A kertben körülbelül 400 fafaj találhat ezen kívül több szobor és építmény is. Az épület ma kórházként működik, az egykori színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő.

Vértes Múzeum

A múzeum Csákvár történetét mutatja be egészen az Esterházy uradalom végéig. A kiállítás nagyobb részében, az ókori Floriana temetőjének feltárásából származó leleteket, a néprajzi kiállításon a csákvári fazekasság emlékeit tekinthető meg.

Csókakő

Vár

A megye egyetlen középkori eredetű vára. A Vértes hegység déli részén, egy sziklaplatóra épült. Stratégiai fontossága abban rejlik, hogy a Gaja-patak völgyében Fehérvárra haladó hadiutat ellenőrizte. A vár elhelyezkedése révén mindig kulcsfontosságú szerepet töltött be a térség életében, történetét ezért a gyakori tulajdonos váltások jellemezték, egészen a török időkig. Ők 143 évig birtokolták, majd Hochburg János vásárolta meg a csókakői uradalommal együtt. 1703-tól vált lakatlanná, állapota utána gyorsan romlott. A Csókakői Várbarátok Társasága kezdeményezésére megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások. Melyek az országos várprogram keretében napjainkban is tartanak.

Fehérvárcsurgó

Károlyi Kastély

A kastélyt gróf Károlyi György építtette a 19. században Heinrich Koch tervei alapján. A Károlyi család birtokában volt 1944-ig, ekkor az itt élt családtagoknak el kellett hagyniuk. A II. világháború alatt katonák állomásoztak itt, majd államosították. A háború után üdülőként, görög menekültotthonként, végül gyermekotthonként üzemelt. Felújítása az 1990-es években kezdődött meg, majd 2011-ben fejeződött be. 2001 óta a kastély vagyonkezelője a Károlyi család. A munkálatok folytatásaként megújult a park, a melléképületek rekonstrukciója jelenleg is tart. Napjainkban, a kastélyban szálloda, étterem és Európai Kulturális Találkozó Központ üzemel, amely egész évben idegenvezetéssel látogatható, valamint számos kiállítás és koncert is helyet kap.

A kastélyhoz gyönyörű 50 hektáros park tartozik, amely uniós forrásokból megújulva várja a látogatókat. Megcsodálhatjuk a megújult tavat hidakkal, sétányokkal és gyönyörködhetünk a több mint 150 éves fenyők, tölgyek és gesztenyefák árnyékában.

Gánt

Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park

A Bányászati Múzeum  a magyarországi, kiemelve a gánti bauxitbányászat történetét mutatja be az 1914-1990 közötti időszakban. A bányagödör szélén alakították ki az érctelep felfedezőjéről elnevezett múzeumot. A vágatban bányászati szerszámokat, eszközöket, a bányászat során talált ásványokat láthatunk, részletes tájékoztató mutatja be a gánti bauxit bányászat történetét, az udvaron  hajdani bauxitszállító vagonok és a vontatására használt gőzmozdony, a személyszállításhoz is használt elektromos mozdony, valamint a mélyművelésnél is használt eszközök láthatók.

Tanösvény

Az egykori bauxitbánya igazi, Mars béli táj a Vértes hegységben, Gánt határában. Az Európában is egyedülálló ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park kihagyhatatlan látnivaló. A 13 állomáson elhelyezett ismertető táblákkal jelzett útvonalon betekintést nyerhetünk a környék, az elmúlt  több mint 40 millió év földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan alakult ki  a  bauxittelep, milyen ásványok találhatók a bányatelepen.

Mór

Lamberg-kastély

A késő barokk stílusú kastélyt Lamberg Ferenc Antal gróf építette, Fellner Jakab tervei alapján 1762-1766 között. A kastély ma a Lamberg-kastély Kulturális Központnak ad otthont. Az emeleten működik a Radó Antal Könyvtár, a földszinten a Művelődésszervező Iroda, valamint a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás állandó tárlatai találhatóak. Ennek része a Barokk szoba, a Helytörténeti gyűjtemény, a Wekerle Sándor kiállítás, a Dr. Zimmermann Ágoston emlékszoba és a Vasarely-szoba.

A kastély parkját 1801-ben kibővítették, és Lamberg Fülöp utasítására egy szép angolkertet hoztak létre. Itt látható a Sváb tájház is, amely néhány részletben eltér a régi, tipikus sváb lakóépületektől, de a berendezési tárgyak eredetiek, többségében a 20. század első harmadából származnak. Érdeklődés, bejelentkezés: 06-30-481-5784

Márton ház

Az Öreg Prés étterem udvarából juthatunk be a kb. 300 éves Márton házba. Különlegessége abban rejlik, hogy eredeti formájában fennmaradt. A szobákban, a konyhában a sváb hagyomány bútorzata, használati és dísztárgyait csodálhatjuk meg. A tájház ingyenesen látogatható. Az Öreg Prés Fogadó recepcióján kell ehhez bejelentkezni.

Magyar templom

A városközpontban meredek, részben támfallal erősített magaslaton helyezkedik el.

Eredete az Árpád korba nyúlik vissza. Egykor itt volt a település központja. A valamikori római őrtorony helyén Szent István királyunk építtetett templomot, az akkori Magyar, Tót és Úri utcák találkozásánál.

A mai épületet Mór középkori plébánia-templomának helyén építették. Az új neogótikus stílusú épület alapkövét 1888. november 29-én rakták le. 1892. szeptember 18-án szentelték fel a Szent Kereszt tiszteletére. Környezetét szintén ekkor építették a mostani formájára. A felvezető lépcsőzet piszkei vörös mészkőből készült. A templom kizárólag miseidő alatt látogatható.

Kapucinus-templom és rendház

Az 1695 után betelepített kapucinus szerzetesek építtették a templomot és a hozzá tartozó nyolctengelyes kivitelű rendházat, melyet 1701-ben szenteltek fel.  A kapucinusok tevékenysége nemcsak Mórra terjedt ki, hanem a környező településekre is. Mindhárom oltár-képe Johann Norbert Baumgartner bécsi kapucinus festőtől származik. Érdekesség, hogy a kiterjedt Lamberg család több tagját az altemplomban temették el. A rendház kb. 10000 kötetes, jó állapotú könyvtárral rendelkezik. Az épület kizárólag miseidő alatt látogatható.

Pusztavám

Sváb tájház

A községet a török hódoltság  után telepítették újjá: a német ajkú telepesek több hullámban és több helyről érkeztek. Napjainkban a falu lakóinak fele vallja magát német nemzetiségűnek. Az itt élők lelkesen ápolják sváb nemzetiségi hagyományaikat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a német kultúra és nyelv ápolására és megőrzésére tett erőfeszítések, (tánccsoport, énekkar, zenekar) és a társadalmi összefogással berendezett sváb tájház. A kiállítás anyagának jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból valósulhatott meg.

Bakony 

Római fürdő

A Bakony legvadregényesebb szikla szorosa. Bakonynána ás Jásd között, ahol Gaja patak sziklák áttörésével vízesésekben zuhog alá a függőleges sziklafalak aljába. Különösen csapadékos időben látványos.

Várgesztes

Gesztesi vár

A Vértes hegység erdeiben bújik meg egy lapos hegycsúcson Várgesztes közelében. A Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére a 13. század végén. A korai erődítmény, ami a vár helyén állt is ezek közé tartozott. Korabeli adatok szerint teljes átépítés után (1342-1410 között) királyi vadászkastélyként funkcionált elzálogosításáig. Török kézen 1543-1683 között volt. Ezután a gazdátlanul maradt Gesztesi várat a lakosság kezdte elhordani, köveiből épült a majki kamalduli rendház épületegyüttese is. 1960-tól turistaszállóként üzemelt, majd amikor életveszélyessé vált bezárták, pillanatnyilag nem látogatható. Azonban felújítása 2019-ben megkezdődik és bízunk abban, hogy hamarosan ismét látogatható lesz.

Hasonló találatok