search
menu

Mór nevezetességei

Megosztás

Mór nevezetességei

A Mórra látogató turisták többsége a városközpontba érve több műemlék épületet is láthat.

 Az egyik ilyen épület a Luzsénszky ill. Láncos-kastély /copf, 1970/. A Luzsénszky család építette, nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta. A város főterének meghatározó, egyemeletes, 16 tengelyes, sátortetős épülete. A kastélyt 2 íves, vörösmárvány keretű kocsibehajtó és 3 páros oszlopon vörösmárvány erkély díszíti. A bal oldali kocsibehajtóban a hatszögű padlókockán szignálva: Georg Ilsinger 1815. A kastély épülete jelenleg Mór Város Önkormányzatának és a Móri Polgármesteri Hivatalnak ad otthont.

A késő barokk Lamberg-kastélyt gróf Lamberg Ferenc Antal építette a család nyári rezidenciájául Fellner Jakab tervei alapján. Az építkezés 1766-ban fejeződött be. A művészettöténet a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotásaként tartja nyilván.

Az épületben ma a Lamberg-kastély Kulturális Központ intézménye működik. Az emeleten található a Radó Antal Könyvtár, melynek névadója Mór város szülötte, jeles műfordító, irodalomtörténész és költő volt. A könyvtárban mintegy 80 ezer dokumentumból (könyv, folyóirat, CD, DVD, video-film) válogathatnak az érdeklődők. A földszinten berendezett, és megújult folyóirat-olvasóban számos újság között tallózhatunk, és az internet hozzáférés is biztosított. A földszinten a művelődésszervező iroda található. A Lamberg-kastély Kulturális Központ része a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás, mely a kastély állandó tárlatait fogja össze.

 Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás:

  • Sváb szoba és kamra

  • Vasarely-szoba

  • Helytörténeti kiállítás

  • Wekerle Sándor kiállítás

  • Dr. Zimmermann Ágoston emlékszoba

  • “Ezerjó” Pince-Galéria

 A kastély parkját 1990 óta a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza. Az angolparkot a művészeti szimpóziumokon készített szobrok díszítik.

A parkban álló, különleges faszerkezetű Zenepavilon ad otthont a Nyári Zenei Estek rendezvénysorozatnak, valamint koncertek, szabadtéri előadások, sőt esküvők színtere is a pavilon. Mellette található az ország legnagyobb francia juharfája, halastó, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.

Mór egyik jellegzetes épülete, az 1701-ben megépült Kapucinus-, vagy Nagytemplom a Kapucinus tér keleti oldalának magaslatán található templom. Lakói a Kapucinus rend tagjai. Falmélyedéseiben Szent Günter és Szent Ferenc szobrai állnak, melyeket báró Wundschwitz Antal és felesége Lamberg Anna grófnő állítatott.

A Kapucinusrend 1528-ban alakult meg a Ferences rend újabb ágaként. Ők voltak a csuklyát, azaz kapucnit viselő barátok. A terjeszkedő, igénytelen barátok gyorsan elnyerték a szegények tiszteletét. Jellemző a rendre az alábbi mondat: „Ahová senki sem akart elmenni, oda elment a kapucinus.”
Az 1701-ben elkészült rendházat és templomot, július 24-én szentelte fel a kalocsai érsek és veszprémi püspök, gróf Széchenyi Pál. A rendház rövid időn belül valóságos kapucinus központtá vált, ahol papnövendékek képzésére is lehetőség nyílt, így sokszor 15-18 atya is tevékenykedett egyszerre a móri Nagytemplomban.

Az 1763-ban, 1782-ben majd az előbbieknél sokkal súlyosabb 1810-es földrengés súlyos károkat okozott a templomban és a rendházban. Az épületet egy emberöltőn át részleges felújításokkal óvták meg az összedőléstől.
Az 1856. és 1869. évi földmozgások után azonban végképp szükségessé vált a templom újjáépítése. Így az eredetileg barokk stílusú templomot eklektikus stílusban építették újjá. A felújítást a sok egyéb mellett a móri németajkú lakosság, a helyi és közeli nagybirtokosok és a bécsi lakosság adományai, illetve maga Ferenc József hozzájárulása segítségével sikerült elvégezni. A templom kriptájában a Hochburg és Lamberg örökösök leltek végső nyughelyre.

A móri kapucinus templom tízezer kötetes, jó állapotú rendi könyvtárral rendelkezik, melyet azonban a nagyközönség számára nem tettek elérhetővé.
A templomot a kilencvenes évek elején felújították, tornyát kicserélték. A toronyban lakó új Szent Imre és Szent Konrád harangokat 1994-ben szentelték fel.

Magyar-templom /neogótikus, 1888/.
A városközpontban meredek, részben támfallal erősített magaslaton helyezkedik el. Mór középkori plébánia-templomának helyén építették, felhasználva annak nyugati tornyát. Plébánosát a pápai tized-jegyzék 1333-35-ben említi, a templom első említése 1484-ből való. A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállalkozó építette. Háromhajós, neogótikus templom, az első emeleti középkori gúlasisakos tornyokkal. Körülötte temető, melyet a 18. század végétől már nem használtak.

www.mor.hu

Hasonló találatok