search
menu

Brindisi Szent Lőrinc Borrend

Megosztás

Brindisi Szent Lőrinc Borrend

Gábor Csaba nagymester,

Székhely/levelezési cím: 8060 Mór, Zrínyi u.36.

e-mail: csabika.gabor@gmail.com

Mór virágzó szőlőkultúrája a török háborúskodás ideje alatt elpusztult, a terület elnéptelenedett. A háború sújtotta területeken prédikált és küzdött az oszmán hatalom ellen Brindisi Szent Lőrinc, olasz kapucinus szerzetes.

Később a betelepített Hochburgok a kapucinus barátokat is magukkal hozva a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas domboldalakon virágzó szőlőskerteket hoztak létre.

 

A 2001-ben alakult borrend ezért vette fel a Brindisi Szent Lőrinc Borrend nevet, tervezte meg a díszruháját, így tisztelegve a Lőrinc barát és a kapucinus szerzetesek munkája előtt. Célként meghatározva, a borvidék hírnevének öregbítését, a szőlő-és bortermelési hagyományok, értékek megőrzését, fejlesztését.

 

A borrend tagjai a borvidéken a filoxéra után csaknem kizárólagos szőlőfajta borát az Ezerjót választották zászlósboruknak. Ez a szőlő a móri mikroklíma kedvező hatására kiváló íz- és zamat gazdag bort ad, fogyasztása testi és lelki harmóniát eredményez.

MŰKÖDÉSI TERÜLETE

Mór, Csákberény, Pusztavám, Zámoly

CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

– a tájegység szőlő és bortermelési és a hozzá kapcsolódó történeti – kulturális hagyományainak, értékeinek fejlesztése és megerősítése, illetve az abban való részvétel.

– Általában a borkultúrával kapcsolatos tevékenységek szakszerű végzésének fenntartása és arra való ösztönzés.

– Az emberi kapcsolatok alakítása, értékkel való gazdagítása közös rendezvényekkel.

– Magyar nemzeti karakter, lokálpatriotizmus és büszkeség erősítésének ösztönzése a borkészítés, borkezelés, borfogyasztás hagyományos eszközeivel.

– Más borrendekkel és gasztronómiai és borászati egyesületekkel való kapcsolattartás – Termelési kultúra, forgalmazási kultúra, fogyasztási kultúra, hagyományteremtés.

 

A borrend részt vesz a Szent György napi rendezvényeken, borversenyeken, borrendi avatásokon, a Móri Bornapok társrendezője, folyamatosan tartja a kapcsolatot a környező borrendekkel.

TÖRTÉNELMI MULT

De az Ezerjó megjelenése előtt 1500 évvel már valószínű, hogy termesztettek szőlőt a Vértes lankáin: a késő római császárkorban (III. század) Pannoniában Marcus Aurélius Probus császár telepített szőlőt s bár a történelem során később változtak az itt lakók, valószínű, hogy a szőlőkultúra folyamatos maradt. A honfoglalás után a XI. századi adománylevelek tanúskodnak a móri völgyben folyó szőlőművelésről. A XIV. században egyre nagyobb mértékben vált kereskedelmi áruvá és lényegében ekkor alakultak ki az un. borkereskedelmi utak: Budára, Krakkóba, Regensburgba és a dalmát városokon át Velencébe. A XVI. század elején bor ugyan már bőven termett, de ez az országban is maradt.

 

– A törökök hódításai és a megváltozott belpolitikai helyzet miatt. Ezt a kort úgy jellemzik, hogy a megtermett bor sok, a jó ivóvíz pedig kevés. Így a legtöbb helyen

 

– védekezvén a betegségek ellen is rászoktak a borivásra. A század végén – a 15 éves háború idején – az állandó hadműveletek Mórt és környékét is súlyosan érintették, a településekről az emberek elmenekültek, a szőlők elpusztultak. A VIII. század elején a betelepített német családok a kapucinus barátok segítségével jelentős

szőlőtelepítésbe kezdtek. Az 1750-es években már jelentős a szőlő – és bortermelés, a borkereskedelem. Mór ekkor kapott mezővárosi rangot is. A fellendülés egészen a filoxéra vészig tartott, amely 1875-80 közötti években elpusztította a móri borvidék ültetvényeinek jelentős részét.

A filoxéra után az ezerjó lett a fő szőlőfajta Móron. Egyes ampelográfusok szerint a kapucinusok hozták ide ezt a fajtát, mások szerint ez egy régi magyar szőlőfajta (mai nevén Hungaricum). Morfológiai bélyegek alapján convarietas pontica. Hazánkban több helyen termesztik, de igazi otthonra a Móri-árokban, a Vértes dűlőin talált.

A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő bortípus. Az első két évben nem sokat árul el magáról, a harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, s ekkor érződik igazán egyéni íze és zamata. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárga színűre érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Előfordul, hogy különlegesen jó időjárási viszonyok között aszúszemek is szedhetők: az ilyen töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a tokajival is vetekszik. Az “Ezerjó” bor eme jó tulajdonsága, a hagyományok tisztelete indította meg a Brindisi Szent Lőrinc Borrendet, hogy zászlós borukká válasszák

LEGENDÁJA, AVATÁSI CEREMÓNIÁJA ÉS HIMNUSZA

A “Szent tábornoknak” is nevezett olasz származású szerzetesnek nem kis szerepe volt a Katolikus Liga létrejöttében.

A törökök elleni szent háború vezette Magyarországra is – talán Mátyás főherceg seregének tagjaként és vett részt a csókakői ill. sárréti győztes csatában 1601-ben. A csata emlékét Rovátkai Lajos a móri Kapucinus-templom mennyezetfreskóján örökítette meg, középpontban az 1881-ben szenté avatott Brindisi Lőrinccel.

Erényei és dicsősége sok hívet és támogatót szerzett rendjének osztrák, bajor, cseh területeken de hazánkban is. Móron a török kiűzése után megkezdődött az újjáépítés, az új földbirtokos, báró Hochburg János irányításával, majd özvegye templomot és rendházat építtetett a kapucinusoknak, melyet 1701-ben szenteltek fel. A kapucinus szerzetesek a hitélet megszilárdítása mellett fontos szerepet játszottak az itt élők mindennapjaiban: tanítottak, gyógyítottak – és szőlőt telepítettek, műveltek. Rendházuk mellett épült a ma is látható Kapucinus pince, ahol kiváló borok érlelődtek. Példaképüknek tekintették Brindisi Lőrincet, kultuszát azóta is gondosan ápolják.

A móri Borrend úgy határozott, hogy névadójuknak válasszák a legendás szent szerzetest, aki életével, magatartásával és tudásával példát mutathat minden nemzedéknek.

Avatási ceremónia:

A borrend tagjai talárban félkört alkotva csinálnak helyet az avatáshoz, az avatandók velük szemben helyezkednek el.

A ceremónia mester megszólaltatja a csengőt.

Kancellár: Tisztelt Nagymester Úr!

A Brindisi Szent Lőrinc Borlovagrend Nagytanácsa nevében kérem engedélyét az avatási ceremónia megkezdéséhez.

Nagymester: Az engedélyt megadom.

Kancellár: Kedves vendégeink, tisztelt jelöltek!

Tisztelettel köszöntöm Önöket a Brindisi Szent Lőrinc Borrend Nagytanácsa nevében, ünnepi összejövetelünk alkalmából. (A jelöltekről mond néhány szót.)

Krónikás: Ismerteti a próbatétel legendáját, mely:

A kapucinus szerzetesek mesterei voltak korukban a borászkodásnak, s innen származik egy legenda.

A kapucinus szőlők nagy része, kolostorukhoz közel a Vénhegy erdőirtása helyén telepített “Kapucinus erdő” alatt díszlett, melytől a pincék sem estek messze (200 méternyire).

Az 1800-as években volt egy nagyon híres pincemesterük, a lila rezes-orrú Gábriel barát, aki oly nagy szakértelemmel és helyismerettel rendelkezett, hogy bekötött szemmel is meg tudta különböztetni a borokat dűlők szerint: azaz melyik hegyről származik, illetve mely hordóból és mely évjáratú a kóstolt bor. Ezzel nagyon sokszor dicsekedett s ezért egyszer a fiatal rendtársai elhatározták, hogy megtréfálják. Egy kóstolás alkalmával a vizes kannából öntöttek a korsójába. A barát sokáig forgatta a furcsa “nedűt” a szájában, többször hörpintett a korsóból, majd szégyenkezve bevallotta társainak, hogy nem mondott igazat, mert ezt a fajtát nem ismeri.

Eme történet sarkallt bennünket arra, hogy borrendünk lovagjai és az avatandó jelölt a zászlós borként választott Ezerjót minden borok közül felismerjék, s e bort íz, zamat, minőség tekintetében be is tudják mutatni.

Kancellár:

Ehhez kapcsolódik borrendünk próbatétele, amely teljesítése során kiderül, hogy a jelölt méltó-e a Brindisi Szent Lőrinc Borrend tagságára. Felkérem borrendünk ceremóniamesterét a próbatétel elvégeztetésére.

Ceremóniamester: A próbatétel a következőképpen történik

– a próbatétel a csengő megrázásával indul

– a jelöltek szemét bekötik fehér kendővel

– az előttük lévő pohárból kóstolással meg kell állapítani, melyik a rendi zászlós bor

Ezután sorban szólítja a jelölteket, majd a próbatételek sikeres elvégzése után ezt mondja:

Tisztelt Kancellár Úr, mint a Brindisi Szent Lőrinc Borrend ceremóniamestere igazolom, hogy a jelöltek a próbatételnek eleget tettek.

Kancellár:

A sikeres próbatétel után kijelentem, hogy Önök méltók arra, hogy a Brindisi Szent Lőrinc Borrend tagjaivá váljanak, de előtte tegyék meg fogadalmukat.

Krónikás:

Kérem, nevük említésével mondják utánam az eskü szövegét.

Én……….ünnepélyesen fogadom, hogy mint a Brindisi Szent Lőrinc Borrend tagja, annak alapszabálya szerint cselekszem. Legjobb tudásom szerint hirdetem a Móri Borvidéki borok dicsőségét, ápolom a helyi hagyományokat és kultúrát, valamint mindent megteszek e táj szépségének megőrzéséért. Magatartásommal és tevékenységemmel öregbítem a borvidék hírnevét, magam és minden igaz borbarát örömére. Isten engem úgy segéljen!

Nagymester:

Gratulálok és köszöntöm Önöket, abból az alkalomból, hogy Borrendünk tagjaivá váltak. Kérem, vegyék át borrendünk emblémáját tartalmazó plakettet ( kancellár adja át ), és egy palack névre szóló zászlós bort ( ceremóniamester adja át ).

Ceremóniamester: Megszólaltatja a csengőt, s ezzel a ceremónia véget ért.

________________________________________

Himnuszunk:

(Zene és szöveg: Enyedi Béla)

 

Móri nagy bor fesztivál,

Ablak, ajtó nyitva áll…

Mert a borrendünkhöz az dukál:

Egy fesztivál, jó mulatság, nem vitás

Egy fesztivál, itt a jó bor, ne tétovázz

Egy fesztivál, itt a bor, hát igyál, cimborám.

 

Sok szőlősgazda erre vár,

Poharat tölt, invitál…

Mert egy borlovaghoz az dukál:

Egy fesztivál, jó mulatság, nem vitás

Egy fesztivál, itt a jó bor, ne tétovázz

Egy fesztivál, itt a bor, hát igyál, cimborám.

 

Bár lenne minden délelőtt,

Este hétkor, éjfél előtt…

Mert az Ezerjóhoz az dukál:

Egy fesztivál, jó mulatság, nem vitás

Egy fesztivál, itt a jó bor, ne tétovázz

Egy fesztivál, itt a bor, hát igyál, cimborám.

 

Ez a borlovagrend himnusza,

Brindisi Szent Lőrinc nimbusza…

Mert a Zászlós borhoz az dukál:

Egy fesztivál, jó mulatság, nem vitás

Egy fesztivál, itt a jó bor, ne tétovázz

Egy fesztivál, itt a bor, hát igyál, cimborám.

RENDEZVÉNYEI

A Borrend közgyűlése, amelyet első ízben minden év februárjában tartunk,

ezt követően szükség szerint.

A Szt. György napi ünnepségek keretében rendezzük meg a borrendek országos főzőversenyét.

Kéthavonta baráti találkozókat szervezünk valamelyik borrendi tagunk pincéjében.

Minden év októberének első hétvégéjén kerülnek megrendezésre a Móri Bornapok, amelyekre szeretettel hívjuk és várjuk az ország valamennyi Borrendjét.

 

Következő rendezvényeink:

TÁJEGYSÉGÉNEK BORAI

A borvidékünkön termelt minőségi szőlőfajták és boraik:

Ezerjó

Szürkebarát

Generóza

Leányka

Királylányka

Tramini

Zöld Veltelini

Chardonnay

Rajnai rizling

Muskotály

Forrás: https://www.borrend.hu/brindisi_szent_lorinc_borrend

Hasonló találatok