A borrend neve: Brindisi Szent Lőrinc Borrend
Címe: 8060 Mór, Zrínyi Miklós u. 36.
Tel./fax: 22/400-806


A tagok névsora, tisztségekkel:

Nagytanács:
Tálos Tamás elnök - Nagymester
Molnár József alelnök-Kancellár
Monostori Endre titkár - Alkancellár
Friedl Károly - Kincstárnok
Sáfrán András - Ceremóniamester

Borrendi tisztségek:
Bozóky István - Tiszteletbeli nagymester, Főborász
Kutas János - Nagykövet
Simon M. Veronika - Követ
Dr. Erős András - Követ
Czine Ferenc - Követ
Dr. Hegedűs György - Hírmondó
Nyikos József- Krónikás
Kovács Gyula - Hoppmester
Möllmann Günterné - Főpohárnok
Bagotai Dezső - Ínyencmester
Lakatos Viktor - Ínyencmester
Geszler Imre - Zászlóőr
Dr. Kerekes László - Főgyógyász
Bíró István - Bor trezorőr
Deli Attila - Hírvivő
Erdei Ferenc - Nemzetközi kapcsolatok felelőse

Hegyi Klára - Udvarhölgy
Friedl Edina - Udvarhölgy
Lincz István - Borlovag
Schmidt Ferenc - Borlovag
Kisbenedek Péter - Borlovag
Denke Gábor - Borlovag
Molnár Pál - Borlovag
Gábor Csaba - Borlovag
Körösi Imre - Borlovag

Ellenőrző Bizottság:
Iván János - fő paragrafus rágó -elnök
Újvári József - paragrafus rágó -tag
Cseh Sándor - paragrafus rágó -tag

Tiszteletbeli tagok:
Velez Zoltán
Dr. Pallos István
Senkár László
Möllmann Günter
Dr. Kiss László
Végh Konrád
Tömördi Elemér
Petrovics István
Kamocsay Ákos
Eckhard Kohl
Eckhard Günhter

2007-ben a Közgyűlés által felvételt nyert jelöltek:
Hrubos Zsolt
Vereckei Ákos
Avatásukra a 2007. évi Móri Bornapon kerül sor.

A Borrend képviselete a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségében:

A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége 2007. március 23-i tisztújító közgyűlésén, Hajóson Tálos Tamás nagymestert az Országos Szövetség alelnökévé választották.


A Borrend rövid története:

A Borrend megalakulása 2001. szeptember 21-én volt. Az avatások 2001. október 5-én a Móri Bornapok alkalmával történtek. A borrend magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet a táj szépségének megőrzéséért. Tevékenységükkel öregbítik a borvidék hírnevét, maguk és minden igaz borbarát örömére.

A borrend célja és tevékenysége:

Alapvető célja, melynek érdekében a tevékenységét az alábbi területen fejti ki:
- A tájegység szőlő és bortermelési és a hozzá kapcsolódó történeti- kulturális hagyományainknak, értékeinknek fejlesztése és megerősítése, illetve az abban való részvétel.
- Általában a borkultúrával kapcsolatos tevékenységek szakszerű végzésének fenntartása és arra való ösztönzés.
- Az emberi kapcsolatok alakítása, értékkel való gazdagítása közös rendezvényekkel.
- Magyar nemzeti karakter, lokálpatroitizmus és büszkeség erősítésének ösztönzése a borkészítés, borkezelés, borfogyasztás hagyományos eszközeivel.
- Más borrendekkel és gasztronómiai és borászati egyesületekkel való kapcsolattartás.
- Termelési kultúra, forgalmazás kultúra, fogyasztási kultúra, hagyományteremtés.
A borrend részt vesz a Szent György napi rendezvényeken, borversenyeken, borrendi avatáson, a Móri Bornapok társrendezője, folyamatosan tartja a kapcsolatot a környező borrendekkel.


Zászlósbor

Móri Ezerjó. A német családok betelepítésével, valamint a kapucinus barátok letelepedésével jelentős szőlőtelepítés is elkezdődött a vidéken.
Nagyobb arányú fellendülés a szőlőtermesztésben és borászatban ezután következett be egészen a filoxéra vészig, amely az 1875-80 közötti években pusztított.
A filoxéra utáni szőlőtelepítések fajtája az Ezerjó lett Móron. Egyes ampelográfusok szerint a kapucinusok hozták ide ezt a fajtát. Mások szerint ez egy régi magyar fajta, mai néven Hungaricum. Morfológiai bélyegek alapján convarietas pontica. Hazánkban több helyen termesztik, de igazi otthonra a Móri-árokban talált.
A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő bortípus. Az első két évben nem sokat árul el magáról. A harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, s ekkor érződik igazán egyéni íze és zamata.
Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárga színűre érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Előfordul, hogy különleges időjárási viszonyok között aszú szemek is szedhetők. Az ilyen töppedt szőlőszemekből aszú bor készíthető, amely a tokajival is vetekszik.
Az ezerjó bor eme jó tulajdonsága, a hagyományok tisztelete indított bennünket arra, hogy Zászlós borunkká válasszuk.


A legenda rövid leírása

Mór és környékéről sokféle régészeti leletanyag bizonyítja az ember és a szőlő - bor kultúra kapcsolatát. Az ember és szőlő találkozását e tájban Probus római császár uralkodásának idejére tehetjük.
A Móri Borvidéket szőlő kultúrájával a XI. századi adománylevelek is tanúskodnak. A különböző történelmi korokban fejlődött a vidék.
A török háború idején komoly harcok dúltak Mór és térségében, ezért elnéptelenedett a vidék s a szőlőültetvények is tönkrementek.
Eme harcokban jeleskedett Brindisi Szent Lőrinc tudós kapucinus szerzetes, kora egyik legnagyobb hitszónoka és diplomatája. A szent tábornoknak is nevezett olasz szerzetes gyalog járta Európát, prédikált és minden erejével küzdött a pogány oszmán török hatalom ellen. Így jutott el Magyarországra is, kivéve részét a Sárréti csatából talán Mátyás főherceg Csókakőről érkező seregének tagjaként.
Erényei és dicsősége sok hívet és támogatót szerzett rendjének a kapucinus barátoknak.
A Mórra telepített Hochburgok hozták a kapucinus barátokat városunkba és jelentős szőlőtelepítések kezdődtek a településen és környékén.
A kapucinus barátok szorgalmas munkája és Brindisi Szent Lőrinc példamutató életének hatására választottuk borrendünk névadójának a híres szerzetest.