Móriborvidék.hu - kezdő oldal
   

  • A Móri borvidék
  • Földrajzi jellemz?k
  • M?emlékek és látnivalók
  • Múzeumok és kiállítások
  • Természetjárás

  • A borvidék történelme
  • Kis bortörténelem

  • Borfajták
  • A Móri Borvidék borversenye 2010
  • A Móri borvidék borversenye - 2009.
  • III. Országos Ezerjó Borverseny eredménye
  • A móri borvidék borversenye 2008.
  • A móri borvidék borversenye 2007
  • II. Országos Ezerjó Borverseny - Mór 2006
  • I. Országos Ezerjó Borverseny - Mór- 2004.
  • A móri borvidék borversenye 2006
  • Fejér megyei borverseny 2005.

  • Móri Bornapok 2011
  • Móri Bornapok 2010
  • Csákberényi Bornap 2010.
  • Történelmi séták- Móron és Csókak?n
  • MÓRIKUM Kultúr-fröccs-fesztivál 2010
  • 2010. évi borvidéki rendezvénynaptár
  • Nyitott Pince Napok 2010. május 8-9.
  • Ezerjó Fakanálforgató Országos F?z?verseny 2010
  • Móri Bornapok 2009.
  • 2009. évi borvidéki rendezvények

  • Gondolatok a borról
  • Borversek, bordalok
  • Boros mondások
  • Bor és humor
  • Pusztavámi német nemzetiségi tánccsoport
  • Móri fúvósok zenéje

  • A borfogyasztás szabályai
  • Receptajánlat
  • A borkóstolás szabályai
  • Borok és ételek
  • A borvidék történelme
    2004-04-18 12:19:28
    |

    A Móri borvidéket a szakma ismer?i a fiatalabb borvidékek közé sorolják annak ellenére, hogy már a régmúltban is folyt bortermelés a borvidék területén. A történészek szerint a Mór környéki sz?l?termesztés gyökerei egészen a római korig nyúlik vissza. A Móri árok már akkoriban is fontos közlekedési csomópont volt, mivel itt futottak össze a táci, gy?ri és ósz?nyi utak. E dombos vidék mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, meleg tel? éghajlati adottsága és a lejt?s területek talajviszonyai különösen kedveztek a sz?l?m?velésnek. Az els? írásos emlék a honfoglalás után, a középkorból származik, Csák Miklós nagyúr örökhagyó levelében 1231-ben említik el?ször a vajali (ma Mór külterülete) és a csákberényi sz?l?ket. A tizedben, majd kilencedben beszedett kötelez? jobbágyi terményszolgáltatásban e vidéken els? helyen már a 14. századtól a sz?l?bor állt, és egyre jelent?sebbé vált a borkereskedelem is. A 16. század els? felében az akkori földesurak el?joga volt a borvidéken az els? borkimérések alapítása.


    A 150 évig tartó török uralom, az állandó hadm?veletek miatti lakosságfogyás e vidéken a sz?l?m?velést is rendkívül hátrányosan érintették. A török hódoltság idején a terület fekvése miatt nagy károkat szenvedett, mivel itt haladt át a Gy?rt Székesfehérvárral összeköt? hadi út, és a csókak?i várban török hely?rség állomásozott. Ebb?l az id?b?l ismert adatok szerint e tájon kb. 2400 négyszögöl sz?l?területet m?veltek. A török sereg kivonulás közben felgyújtotta a településeket és ekkor elpusztultak a sz?l?ültetvények is. Újabb borászai fejl?dés csak a Rákóczi-szabadságharc 1710. évi bukása után következett be. A fellendülésben jelent?s szerepe volt a 18. század elején a Hochburgok, majd a Lambergek által a környékre telepített kapucinus rendnek és német telepeseknek, akik magukkal hozták korszer?bb eszközeiket és fejlettebb munkakultúrájukat. 1694 és 1696 között a kapucinus barátok rendházat alapítottak Móron, nagyban segítve a sz?l?termesztés fejlesztését is. A móri kapucinusok szoros kapcsolatban álltak tokaji rendtársaikkal, akik a hagyomány szerint sz?l?vessz?k küldésével segítették a sz?l?k újratelepítését. A borvidék kés?bbi f? fajtáját, az Ezerjót is ?k telepítették meg. Bár a legfontosabb sz?l?területek akkor Csókak?n voltak, 1758-ban Mór mez?várossá válásában minden bizonnyal a sz?lészet-borászat fellendülése is szerepet játszott. A móri sz?l?termesztés korabeli jelent?ségét mutatja Mór mez?város 1768-ból származó pecsétje, melynek egyik oldalán egy sz?l?t?ke és egy sz?l?fürt található. E korszakban a környék sz?l?termel? parasztjai évtizedeken át küzdöttek a Lamberg-uradalommal terheik enyhítéséért és a szabad borkimérés jogáért. 1791-ben ez a konfliktus a borkimérés eltiltását követ?en lázadássá fajult, s?t a móri parasztok jogaik védelmében közvetlenül I. Lipót császárhoz fordultak. A népmozgalmat végül 700 katona kirendelésével, és számos résztvev?je bebörtönzésével törte le a vármegye nemesi vezetése.


    A 19. század elejére Mór jelent?s vásárvárossá fejl?dött. A sz?l?ket gondosan ápolták, mivel a borértékesítés a városnak és az uradalomnak is jelent?s bevételt hozott. A történelmi feljegyzések tanúsága szerint 1834-ben szüreteltek el?ször a borvidéken aszúbor min?ség? sz?l?t. A 19. században a Móri borvidék borai jó szállíthatóságuknak köszönhet?en egyre nagyobb mennyiségben kerültek az osztrák kimérésekbe, s?t még az osztrák császári család asztalára is került bel?le. A hagyomány úgy tartja, hogy a nászéjszakán elfogyasztott Ezerjó jótékony hatása biztosítja a fiúgyermek áldást, ezért a népes osztrák uralkodói családban gyakran sorra kerül? frigyek alkalmával elmaradhatatlan ajándék volt az üveg móri bor. A paraszti termel?k helyzetét a század második felében jelent?sen javította, hogy 1868-ban eltörölték a sz?l?dézsmát, bár a földesurakat kártalanítaniuk kellett. Ebben az id?szakban a móri bor eladási ára olyan magas volt, hogy a magyar borok közül csak a tokaji borok el?zték meg. Ez a kedvez? id?szak az 1875-80. közötti filoxéra-vészig tartott, mely elpusztította a sz?l?ültetvények jelent?s részét.


    A század végén az állami segítséggel megvalósított újratelepítéseknek köszönhet?en indulhatott meg az újabb fejl?dés. A Földm?velésügyi Minisztérium javaslatára a borvidéken a magyar Riparia souvage és a francia Viala alanyokat használták, és a szintén francia direktterm? Jacquez és Herbemont fajtákat telepítették. Viszonylag gyorsan kiderült, hogy e külföldi fajták számára a talaj és az éghajlat kedvez?tlen, ezért a borvidéken nem is terjedtek el. A móri borokat, így a Móri Ezerjót a 20. század elején bécsi borkeresked?k ismét nagy mennyiségben szállították Ausztriába. A PALLAS Nagy Lexikon 1891. évben a következ?ket írta a móri borról: "Fejér vármegye terményei a természet mindhárom országából számosak?" Sz?ll?müvelése a filloxera pusztításai folytán tetemesen csökkent. A sz?ll?k pótlása azonban teljes er?vel halad, s ma már több mint 600 hold homoki sz?ll? telepíttetett. Az amerikai oltványokkal való védekezés is mindinkább terjed, mit a megye területén szétszórva felállított 24 amerikai sz?ll?telep nagyban el?segít. Legjobb borok termettek: Moór, Csókak?, Vál és Rác-Almás környékén. A moóri szeszes és kevéssé savanyu borokat szivesen vásárolták az osztrák savanyubb és gyengébb borok javítására. 1890. termett 147,245 hl. must, 89,745 hl. fehér, 3479 hl. vörös, 9553 hl. siller bor s 20 hl. finom "csemege-bor."

    Bár a vidék els? hegyközsége 1882-ben Csákberényben jött létre, 1901-ben az akkori móri képvisel?testület kérelmezte el?ször a hatóságoktól, hogy önállóan is nevesítsék a móri borvidéket. A 20. század els? felében bekövetkez? fejl?désnek köszönhet?en Mór még inkább a környék központjává vált és 1928-ban végre rendeletbe iktatták a Móri borvidék létrejöttét is. A minisztérium döntése értelmében kb. 1156 hektár területtel létrejött a Móri borvidék, amely akkor Mór, Csókak?, Söréd és Csákberény településekre terjedt ki. 1922 tavaszán Móron el?ször borkiállítást rendeztek, majd az 1929-es budapesti kiállításon is szerepelt móri bor.


    A fellendülésben az 1930-as évek elején a világgazdasági válság okozott komoly visszaesést. Az osztrák borexport a magas kiviteli vámok miatt jelent?sen visszaesett. A bor el?állítási költsége literenként körülbelül 30 fillér volt, értékesíteni viszont csak 16-20 filléres áron lehetett. A válság miatt a sz?l?területek nagysága az 1914. évi 1320 hektárról 1935-re 950 hektárra zsugorodott. Az értékesítési nehézségek megoldására megalakult a Mórvidéki Egyesült Bortermel?k Rt., majd 1934-ben a móri borok népszer?sítése céljából megtartották az els? Móri Bornapot. A gondok ellenére a II. világháborúig a lakosság legnagyobb jövedelemforrása a bortermelésb?l és az ehhez kapcsolódó különböz? szakmákból származott. A II. világháború idején a sz?l?területek újra növekedni kezdtek és 1944-re elérték a 1060 hektárt. A móri bor jellegének meg?rzése céljából a direktterm? fajták telepítését a háború alatt betiltották. Ez a növekedés a német nemzetiség?ek 1947. évi kitelepítésével megtorpant, mivel a helyükbe betelepítettek nagy része nem mez?gazdasági munkás volt és nem értett a sz?l?m?veléshez.


    A II. világháborút követ?en készült értékelés szerint hazánkban a legjobb állapotú sz?l?k a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz id?k következtek a beszolgáltatási rendszer bevezetése és az er?szakos kollektivizálás miatt. Az új termelési rend jegyében 1949-ban alapították meg a Móri Állami Gazdaságot, majd 1950-ben megalakult a móri Sz?lészeti Kutatóintézet. Létrejöttek a sz?l?termelést is folytató mez?gazdaság termel?szövetkezetek, melyek 1960-ban Kossuth Tsz néven egyesültek. A szocializmus id?szakában a Móri borvidéken a nagyüzemi sz?l?- és bortermelés vált jellemz?vé, a magas m?velés? sz?l?k telepítése illetve az ültetvények magas m?velésre való átalakítása 1961-ben kezd?dött. A nagyüzemi sz?lészet mellett a szövetkezeti szakcsoportokban folyt még jelent?sebb mennyiség? sz?l?termesztés. Az 1970-es, 80-as években a borvidéken a sz?l?m?velés, feldolgozás modern technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehet?ségek jelent?s részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990. évi rendszerváltást követ?en az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termel?-szövetkezetet felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, a privatizációval a borvidék sorsa így újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került.

    További anyagok!

  • Kis bortörténelem


  • Ön a Móri Borvidék legismertebb borai közül melyik borfajtát kedveli leginkább?
    Zöldveltelini
    Tramini
    Sauvignon blanc
    Rajnai rizling
    Királyleányka
    Ezerjó töppedt
    Ezerjó
    Chardonnay
     

  • Móri Bornapok 2013 várja Vendégeit!
  • Keresztszentelés Szent Orbán Napján
  • Pályázati felhívás hegybírói munkakör betöltésére
  • Hegyközségi ügyfélfogadás az évvégi ünnepek alatt
  • Hegyközségi felhívás - Egyszer?sített adóraktár elszámolás 2010.12.15-ig
  • Interjú a Móri Borvidék ifjú borászaival a Mokkában
  • Móri Bornapok 2010 - fergeteges programok az ?sz elején
  • Szüret a Fejér Megyei borvidékeken 2010
  • Az Év Pincészete 2010-ben a Pannonhalmi Apátság borászata
  • Elkészült a Móri Bornapok fesztiválhonlapja!

  • A borkirályn? választás
  • Domonkos Bernadett
  • Pfiffer Katalin
  • Bognár Mónika
  • Pintér Zita
  • Horváth Katalin
  • Geszler Judit
  • Czéh Zsuzsanna
  • Slud Enik?
  • Dévényi Rózsa

  • Brindisi Szent L?rinc Borrend
  • Mór és Pusztavám Közös Hegyközség
  • Móri Borvidék TDM Egyesület
  • Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsa
  • Borbarát Hölgyek Egyesülete - Mór
  • Szent Donát Borrend
  • Vértesalja Közös Hegyközség
  • Móri Ezerjó Borút Egyesület

  • Ezerjó Fakanálforgató Föz?verseny 2010
  • Móri Bornapok 2008
  • Móri Bornapok 2007
  • Móri Bornapok 2006
  • Móri Bornapok 2005
  • Zene és tánc
  • Sz?l?hegyek
  • Sváb lakodalmas
  • Söréd
  • Képek a múltból

  • Készült 2004
    Minden jog fenntartva!
    Impresszum