Csákberény

Művészeti alkotások és egyéb látnivalók:

- Református templom
I. és II. világháborús emlékmű
- Szikszai János és Manszbarth Antal emlékszobra
- Merán szobor


Csókakő

Helyi műemlékek:
- Középkori várrom / XIII. század /
- Katolikus templom (1863-1866-ban épült)



Mór

Helyi műemlékek:
- Láncos kastély - Szent István tér 6. / copf stílusú /
Építette a Luzsénszky család az 1790-es évek elején. Nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta. Kivitele egyemeletes, egytraktusos, 16 tengelyes, sátortetős épület. 2 kosáríves, vörösmárvány keretelésű kocsibehajtója van, a ba oldalin 2 címer, a jobb oldalin gótizáló copf ajtószárny. Középen 3 páros oszlopon triglifes párkány hordozta kőbábos vörösmárvány erkély. Az épület két végén U alakban hátranyúló rövid szárny helyezkedik el, a belső oldalon hengeres lépcsőtornyokkal.

- Lamberg-kastély - Szent István tér 5.
Építette Fellner Jakab 1762-66-ig Lamberg Antal számára. Egyemeletes barokk kastély, gazdag homlokzati és tömegtagolással. Azonos fő- és hátsó homlokzatán közép és két szélső rizalit, rizalitos oldal-homlokzatok, manzárdtető és sávos homlokzatdíszítés van. A föld-szinten kovácsoltvas ablakkosarak díszitik. A fő- és hátsó homlokzat tengelyritmusa 1+3+3+1, az oldalhomlokzatoké 1+3+1. Az egykori parkot téglakerítés övezi. A kert szélén három barokk oromzatos, illetve kontyolt tetejű gazdasági épület áll.

- Kapucinus-templom - Kapucinus tér
A Kapucinus tér magasabb, keleti oldalának széles, lépcsőzetesen megközelíthető magaslatán rendházzal egybeépítve. A korábbi épület a mai, historizáló formáját 1880-81-ben kapta Aixner székesfehérvári építész tervei nyomán. Homlokzatából félig kilépő gúlasisakos torony: mellette jobbról Szt. Günther remete, balról Assisi Szt. Ferenc fülkében álló szobrával, a szobrok lábazatán kettős családi címer. A templom részei hosszház, keskenyebb, nyújtott szentély, egyenes záródással.
A templom kétszakaszos hajója tükörboltozatos és dongaboltozatos. A szentély bal oldalán van a régi sekrestye. A mai sekrestye a jobb oldalon a rendház felől található. A hajó alatt kripta, használatban volt 1807-ig. A szentély boltozatán medalionokban Mária életéből vett jelenetek, Hudacsek székesfehérvári festőtől. Oszlopos, oromzatos főoltár a tatai asztalos műhelyből, kétoldalt angyalok szobrával, oltárképe Szentháromság a feltámadt Krisztus előtt térdelő Szűz Máriával, a földön Assisi Szent Ferenc és Evangélista Szt János alakjában, 1765. Tabernákulum /Homorai Béla oltárépítő/.
Mindhárom oltárkép Johann Norbert Baumgartner bécsi kapucinus festőtől származik. Az oltár mellette az 1848-ban meggyilkolt Lamberg Fülöp Ferenc vörösmárvány emléktáblája áll. A szent Mária kápolnában barokk oltárépítmény által keretelt, festett üvegablak látható. A hajóban konzolokra állítva Assisi Szt Ferenc és Avillai Szt Teréz faszobra, feltámadt Krisztus faszobra, kálvária olajkép. A Keresztelő kút fedelén "Jézus megkeresztelése" szoborjelenettel. Az Orgona Rieger gyártmányú /Budapest 1907./ Barokk sekrestye-szekrény gazdagon faragott oromzattal /tatai asztalosműhely, 1764./

- Magyar templom - Köztársaság tér (neogótikus)
Kétfelől meredek, részben támfallal erősített magaslaton helyezkedik el. Épült 1887-88-ban Mórközépkori plébánia-templomának helyén, felhasználva annak nyugati tornyát. Plébánosát említi a pápai tizedjegyzék 1333-35-ben, a templom első említése 1484. A török korban református-templom, 1696-ban Hochburg János visszaadja a katolikusoknak. A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállalkozó építette. Felszentelve 1892-ben. Háromhajós, neogótikus, keletelt templom, az első emeleti középkori gúlasisakos toronnyal. Szentélye 3/8-ad záródású. Körülötte temető, melyet a 18. század végén már nem használtak. Felépítése négyszakaszos keresztboltozatos hosszház, a mellék-hajókban porosz süveg-boltozatos karzat és ugyanilyen orgonakarzat. Az ablakok Szántay és Szabó üvegfestőktől származnak. A szentély-záródásban szecessziós "utolsó ítélet" falikép, Stein János műve. Neogótikus főoltár Kelemen Márton alkotása.
- Présház / Hársfa utca /
A Lamberg uradalom pincéje a XVIII. századból

Művészeti alkotások és egyéb látnivalók:
- Nepomuki Szt. János szobor - Kapucinus tér
A Kapucinus-templom előtt. Fehér mészkőből állíttatta Hochburg Domokos özvegye, 1746. Csillag alakú, vörösmárvány korlát veszi körül.
- Szt. Flórián szobor - Kapucinus tér
Mészkő, Luzsénszkyné Berényi Erzsébet 1768-ban állított szobra helyére emeltette Luzsénszky Károly 1844-ben.
- Szt. Sebestyén szobor - Kapucinus tér
korintoszti fejezetes oszlopon, készült a pestis elmúlásának emlékére. Kronoszt ikonnal 1739.
- I. világháborús emlékmű - Szent István tér
- Szent György szobor és II. világháborús emlékmű - Szent István tér
- Boldog Gizella szobor és Millenneumi Emlémű
- Szent István tér
- Bukfencező angyalka
- Lamberg kastély parkja
- Szoborpark, madárház, zenepavilon és kútház
- Lamberg-kastély parkja
- Emlékmű a németek kitelepítésének 300. évfordulójára
- Millecentenáriumi emlékpark
- Régi borospincék
- Ezerjó, Hársfa és Pince utcákban

Pusztavám

Helyi műemlékek:

- Evangélikus templom : barokk, 1785 - ben épült.
- Rk . templom : barokk, épült 1748 - 1760 - ig . Homlokzatai toronnyal, két üres fülkével, előtte Szt. Vendel és Flórián szobra, a széleken vázák. A nyolcszög három oldalával záruló szentély, figurális főoltár és szószék, Szentháromság szoborcsoport.
- Nepomuki Szt. János szobor : barokk, készült 1765 - ben egykor a falu szélén állt védelmezőként.

Művészeti alkotások és egyéb látnivalók:

Kossuth utca: Vallási tárgyú szobrok. Hagyományos építészet, 1945 előtti utcakép, lakóházak.
- Rk. Temető : Kivételesen szép és nagy hársfával, régi sírkövekkel.
- Erdészeti kastély : 1930 körül építette Hegenmacher bárónő, jelenlegi hasznosítása vadászház.
- Vendéglő : ma lakóház (Engel család), földszintes, boltozott oszlopos folyosóval, egy boltozott szobával. Fellner Jakab műve 1765 - ből. Mára eredeti jellegét, és funkcióját elvesztette a többszöri átalakítások miatt.
- Gerencsér vár: A vár romjai a Vértes nyugati lábánál, az oroszlány-pusztavámi úttól keletre a Fekete-ér-patak mellett, erdős területen találhatók. 13 x 7m alapterületű toronyszerű épület, amely 18 - 29m magas volt egykor. Két vagy három emeletes lehetett. Csák Ugrin építtette 1140 körül. Várként emlegetik, valójában középkori főúri lakótorony volt. A kőből épült vastagfalú torony a várúr családja menedékéül szolgált. A birtokos nemes személyzetének jó része a környező falvakban lakott. Katonaság is szolgált az épületben, melynek falába emeletenként külön külön lezárható lépcsőt építettek. Nevét a körülötte megtelepedő fazekasoktól, a gerencsérektől kapta. Valószínűleg a Vértes legrégebbi építménye. Első említése 1231 ből való. Csák Miklós, Ugrin érsek testvére, ekkor kelt végrendeletében Lőrincz fiár a hagyja. Két évszázadig volt királyi vadászterület, I. Lajos kedvelt vadászháza, melynek vonzerejét fokozta, a közeli halban gazdag Szépvíz- ér és Fekete- víz. 1346 és 1366 között több okiratot keltezett innen. 1366 dec 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni hadjáratról a Velencei köztársaság követeivel. A XV. század közepe táján kapta meg a Rozgonyi család, 1446-ban már az övék. 1466-ban várként írtak róla, ekkor - a Rozgonyiak többi dunántúli várához hasonlóan - az Újlakiaké volt. 1490 után Újlaki Lőrinc Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődieknek adta át. A vár későbbi sorsát nem ismerjük. Valószínű, hogy Székesfehérvár, majd Csókakő várának elfoglalása, tehát 1544. után . pusztult el. Ma 2 - 3m magas romjai, és a vizesárok nyoma még látható.
- Vértesszentkereszti kolostorrom: román kori építészetünk egyik emléke, lakott területtől távol, egy magaslatra épült, kb. 1146 körül. Csák Ugrin alapította. / Előd leszármazottja. /. A kezdetben csak szerény épülettegyüttest a fontos egyházi méltóságokat betöltő II. Ugrin jelentősen kiépítette. A vértesszentkereszti apátok tekintélyes és befolyásos emberek lehettek, 1226 és1239 ben szerepelnek egyházjogi perekben. A XIII. sz az apátság fénykora.
Keleti tájolású, háromhajós, bazilikás elrendezésű, román kori,a a korai gótika hatását tükröző templom volt, amelyet nyolcszögű pillérek, bimbós, leveles oszlopfők, csúcsíves záródások jellemeztek. A kolostort vörösmárvány díszítései miatt Vöröskolostornak is nevezték. Hossza 32.5m szélessége 16m a kereszthajóknál 19,6m. A 14. sz - tól hanyatlani kezdett, a Csák nemzetségtől visszakerült királyi birtokba. IV. László király 1276 -ban oklevelet keltezett innen, Zsigmond pedig 1393 ban nyilatkozatában támogatja a bencéseket. A 15 sz tól a bencések elhagyják az apátságot, és Mátyás király kéri IV. Sixtos pápától, hogy a Domonkos - rendieké lehessen. Ők kerengőt alakítottak ki, és reneszánsz részletekkel díszítették. A török idők alatt elpusztult, valószínüleg erődnek használták. Kivonulásuk idején már rom volt.
1727 ben az Esterházyak tulajdonába kerül. A pannonhalmi főapát tiltakozása ellenére köveit, oszlopfőit, ablak és kapukeretköveit az Eszterházyak elszállították és romantikus műromokat építtettek belőlük Csákváron és Tatán. Ezek ma is láthatók, számos faragott követ a tatai múzeumban őriznek. Mára már csak néhány 8 - 10 m magas falmaradvány, kapuboltozat töredék maradt meg. Rekonstrukcióján évek óta dolgoznak, mostanra szép eredményeket értek el.
A Vértesi Tájvédelmi Körzet részeként számos látnivaló akad még Pusztavám környékén:
- Mindszentpusztai ciklámenvölgy : védett erdei ciklámen lelőhelye, fokozottan védett terület.
- Oroszlánkő : egy természetes sziklafal tetején épült, nevét a Csákok címerállatáról , az oroszlánról kapta. 40 x 15m területű 5 - 7m magas vár volt. Még a török hódoltság alatt is védelmi szerepet töltött be, mára azonban elpusztult.


Söréd

Helyi műemlékek:
Római katolikus templom
Református templom (klasszicista)

Művészeti alkotások, és egyéb látnivalók:
II. világháborús emlékmű


Zámoly

Helyi műemlékek:

- Temlomrom a temetőben
- Kerekszenttamási rotunda
A műemlék jellegű történelmi épületmaradványok területén végzett régészeti kutatások során talált eszközök, tárgyak a helytörténettel foglalkozó monográfiai kiadásokban fellelhetők.

Művészeti alkotások és egyéb látnivalók:

- az első és második világháborús emlékművek a település központjában, korabeli síremlékek a temetőben találhatók. A református és katolikus templom mellett, a Zsoldos-ház, a magtárépület és néhány paraszti porta őrzi a múlt századok építészeti értékeit.

- A 2001-ben épített Millenniumi Parkban került elhelyezésre Thury Levente keramikus művész kültéri szoborkompozíciója, mely egyúttal a nemzeti ünnepek hivatalos megemlékezéseinek a helyszínéül is szolgál.